Dunaremete és Halászi községekben a XIX. század elejétől a mai napig működik a legénycéh és minden évben megrendezik az ún. legényavatást. Néptáncegyüttesekhez, hagyományőrző csoportokhoz tartozó legények őrzik e szokást, életben tartva, felelevenítve a felnőtté válás rítusát. A legénycéhbe a „puhabnak” (fel nem avatott legény) írásban és szóban kell jelentkeznie, majd ha a jelentkezést elfogadják, választ magának egy keresztapát, aki felkészíti a próbákra. A minden céhnél más-más próbákat kell kiállnia a puhabnak. Ha megfelelt a puhab, bekeresztelik a legénycéhbe. A keresztapja leönti a fejét egy pohár borral, „bebakutatja” a puhabot és azt mondja: „Ezek legyenek az utolsó ütések, amit legényfejjel elviselsz”, majd a jelenlévő legények ütéssel is felavatják társukat. Tiszteletére eléneklik a céh nótát, és eltáncolják a verbunkot. Ezt követi a legényavató mulatság, amely már nyilvános keretek között zajlik – ide mehetnek a lányok is.
A Szigetköz néphagyományai közé tartoznak a halászi táncok. A Bertóké Napok egy 3 napos rendezvénysorozat, amely minden évben augusztus végén kerül megszervezésre. A néptánc találkozó alapját a Bertóké verbunk képezi, amelyet a Halásziban született Bertók nevezetű cigányprímás komponálta. A rendezvény szervezői: Halászi Hagyományőrző Egyesület, Lajta Néptánc Együttes, Aranyosi Vendéglő.
Egy-egy falu búcsúja a templom szentjének névnapjához kötődött, ezek az összejövetelek még több világi elemet foglaltak magukba. Idegenek rendszerint csak a szomszédos falvakból jöttek, mert ez a mai napig elsősorban a falu ünnepe, melyre igyekeznek azok is hazajönni, akik más faluba, esetleg más országrészbe származtak el innen. A családok és a falu egész közössége találkozik ezeken az összejöveteleken. A vallási jelleg elhomályosulását az is mutatja, hogy az ilyen búcsúkon a vendégeskedésben a falu protestáns lakói is részt vesznek. A templom felkeresése elsősorban az idősebb korosztályra korlátozódik. Minden vallás más évfordulóhoz kapcsolta a búcsút. A búcsúkon legtöbb helyen kirakódó vásár, körhinta és egyéb mutatványos is szórakoztatta a nagyérdeműt. Héderváron Nagyboldogasszony vasárnapján körmenetet, szentmisét és szentbeszédet tartanak az évtizedek óta hagyományos búcsún, a Boldogasszony Kápolnában. Halásziban a Szent Márton napi búcsú és „csingis lovas” felvonulás- A Szent Márton tiszteletére tartott búcsú nagymiséjét követően négyes lófogattal az ún. „csingis lovas” felvonulás zajlik. A lovak rózsákkal, szalagokkal, füzérekkel, csengőkkel gazdagon díszítettek. A fogatok a vendéglátóhelyekhez visznek búcsúi koszorút. A lovas hagyományok újraélesztésével jött létre Halásziban a Lovas bandérium. Máriakálnokon évente két búcsút is tartanak egy pápai kiváltságnak köszönhetően.
2006 óta rendezik meg, mára a Szigetköz egyik legkiemelkedőbb nemzetközi kulturális rendezvényévé vált és Mecséren kerül megrendezésre. Évről évre mintegy száz fellépőt és több ezer látogatót vonz magához. A fesztivál fő célja, a Kárpát-medence magyarságának és etnikumainak népzenei és táncos hagyományainak bemutatása. Közel száz fellépő, vásári komédiások, kézműves foglalkozások, kiállítások és gasztronómiai árusok gondoskodnak a vendégek kényelméről, szórakozásáról, biztosítva az igazi „ladikos hangulatot”. Bővebb információ a rendezvény honlapján: www.ladikosfesztival.hu
Mosonmagyaróváron minden év szeptember 2. hétvégéjén kerül megrendezésre a Szigetköz Ízei, Vármegye Borai Fesztivál. Kiváló borok, pálinkák, ételek, italok és koncertek. Napközben különböző programok kicsiknek és nagyoknak. A Nyugat–Dunántúlon már híre ment a több, mint tíz éves bornapok rendezvénynek, mely egy gasztronómiai ünnepsége is a térségnek. Céljuk a hagyományőrzés, s felhívni a figyelmet az elfeledett értékekre, nem mellesleg szórakoztatni a látogatókat. A város, az egyetem és szervezőként egy helyi vállalkozás összefogásának köszönhetően indult el a rendezvény. Célkitűzés, hogy minden évben valamennyi korosztály számára vonzó programokat szervezzenek, aktív és kellemes kikapcsolódást nyújtva minden látogató számára.
A Voluta Vízi Fesztivál Mosonmagyaróvár és a térség egyik legnagyobb turisztikai vonzerővel rendelkező programja. Magában foglalja mindazt, melyért sokszor ugyan irigykedve és bizony nagyra becsülve gondolnak ránk az ország más pontjain. Természetes környezetben, kanyargó vizeken kalandozhatnak, érezhetik jól magukat a vendégek. A felkészülés és maga a fesztivál, verseny évek óta bizonyítottan jó alkalom és lehetőség a csapatépítésre. A másik népszerű rendezvény a Nemzetközi Csallóköz-Szigetköz Kenumaraton. A Felső-szigetközi Szabadidő és Vízisport Egyesület és a Kormorán Dunamenti Idegenforgalmi Fejlesztési Társulás közös szervezésében rendezik meg Dunakilitin a Nemzetközi Csallóköz-Szigetköz Kenumaratont. A verseny több kategóriában zajlik és a versenyzőknek valóban maratoni távot kell teljesíteniük a magyar, a szlovák hullámtéren és a Duna főmedrében.
A Szigetközi Szatyor 2014 év elejétől működik és egy egyszerű vásárlói igény hívta életre. Napjainkban egyre inkább fontosnak tartják a vásárlók, hogy tudják, kitől származik az a termék, amit vásárolnak, illetve azt is, hogy az áruért kifizetett összeg közvetlenül a termelőhöz, készítőhöz jusson. Ennek következtében a kezdetekben, egy klasszikus bevásárló közösség felépítése volt a cél. Az igényeket követve ebből nőtte ki magát egy, a termelői piacokhoz hasonlító, termelő-vásárlói találkozók szervezése. A „Szatyorban” sok minden elfér. Helyi terméktámogatás, környezettudatosság, hulladékmentesség, közösség építés, és még sok minden egyéb is. A rendezvényt a Szigetköz több településén rendezik meg köztük pl. Dunaszeg, Máriakálnok és Rajka. Honlap: szigetkoziszatyor.hu
Szent György nap hagyománya a magyar mezőgazdaság életében mindig egy kiemelten fontos és jelentős nap. Örömünnep, hiszen megkezdődhet a legeltetés. Ezt ünnepli a magyar nép a kultúrájában, hagyományaiban. A Szigetközben ezt a hagyományt Dunaszegen őrzik. Az az életérzés és életforma, ami kifejezetten a legeltetéshez és állattenyésztéshez köthető, jelenleg már csak nagyon kevés ember műveli. A Gulyahajtás rendezvényének célja főként a hagyományőrzés, a népi kultúra ápolása és a mezőgazdasági életvitel bemutatása. A program keretében olyan tevékenységekkel találkozhatunk, mint az ostor pattogtatás, testfestett tehén –anatómiai bemutató élőben, lovas felvonulás, számadó bot átadása a gulyásnak – gulya kihajtás a legelőre, dudás és tárogató műsor, egész napos kísérő és kiegészítő programok teszik még inkább vonzóvá a rendezvényt.
